Hozzátette, ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik – emelte ki Varga Mihály. Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját – ismertette.
A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban – mutatott rá Varga Mihály.
A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre – a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után – egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű – ötszázalékos – lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet – mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.
Öt adófajta szűnik meg jövőre – jelentette be a pénzügyminiszter. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva – amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke – sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat – magyarázta a tárcavezető.
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól – fejtette ki.
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal – húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
“A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk” – mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak – hangsúlyozta.

Forrás: MTI

A háttérbeszélgetésen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését.
Kiemelte: tavaly jelentős költségcsökkentés és nagyobb átlagdíj jellemezte a biztosítási piacot. Az évek óta tapasztalható alacsony kamatok és a részvénypiacokon megfigyelhető árfolyam-emelkedés sem terelte a biztosítókat a kockázatosabb eszközök felé. A unit-linked tartalékokat leszámítva (amelyről az ügyfelek döntenek) a biztosítók saját eszközeiket jórészt állampapírokba, s más alacsony kockázatú eszközökbe fektették.
Kifejtette: a díjbevételek növekedését elsősorban továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) bővülése idézte elő – közölte az igazgató. Hozzátette: ennek oka egyrészt a gépjármű-állomány növekedése volt, másrészt az, hogy az üzletág a korábbi, nagyon alacsony díjakra tavaly is díjemeléssel reagált, ami már nyereségessé tette az ágazatot. Szerényebb volt a casco díjnövekedése és terjedése, s a lakossági vagyonbiztosításoknál az ingatlanvagyon bővülése dacára sem tapasztaltak áttörést,  a lakásbiztosítási állomány csak kis mértékben nőtt – fűzte hozzá.
Rámutatott: az MNB életbiztosítási koncepciója nyomán az ügyfelek által vállalt átlagos díjbefizetések emelkedtek, az életbiztosítások költségei csökkentek, és ezzel párhuzamosan másfél ezer közvetítő “tűnt el” a piacról.
Nagy Koppány elmondta: az önkéntes pénztárak száma 63-ra csökkent, ez a trend idén is folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvő tagdíjbefizetések, a kedvező hozamok révén az elmúlt évben kiugróan, mintegy 1400 milliárd forintra bővült. A tavalyi 100 milliárd forint feletti egyéni pénztári befizetés történelmi csúcsot jelent, s ellentételezte a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások visszaesését. A több mint 1,1 milliós taglétszám csökkenése megállt, ám nagysága, életkor szerinti eloszlása elmarad a várakozásoktól. A nyugdíjpénztárak – amelyeknél a fedezeti tartalék befektetéseinek jórészét a magyar állampapírok adják – jelentős, 3,25 százalékos reálhozamot biztosítottak a tagoknak – magyarázta az igazgató.
Ugyan az egészség- és önsegélyező pénztári egyéni befizetések is rekordot értek el, ezek nem ellensúlyozták a munkáltatói hozzájárulások nagymértékű csökkenését. Ennek a szektornak a működési eredménye negatív lett a korábbi évek nyereségével szemben – mondta Nagy Koppány.

A “Hídfő vagy ütközőzóna?” című, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) által szervezett eseményen Tálas Péter úgy vélekedett: a régió valamennyi állama a hídfő szerepre vágyik, de ahhoz, hogy ez a szerep valóban elérhető legyen, szilárd kohéziót kell kialakítani a térség országai között. Szerinte a nagyhatalmak érdekeivel ellentétes, hogy hídtérségek alakuljanak ki, vagyis az erre irányuló törekvéseinek elősegítésére a régiónak nagy hangsúlyt kell fektetnie a közös érdekérvényesítési képesség és akarat fejlesztésére. Ugyancsak szükség van a regionális infrastruktúra fejlesztésére is, hiszen jelenleg például nehézkes a közúti közlekedés a térség országai között.

Árok Norbert László, a Századvég Alapítvány kutatója szerint az utóbbi négy év politikai nyilatkozatai és stratégiái is arra mutatnak, hogy a közép- és kelet-európai régiót egyre markánsabban kijelölt gazdasági szféraként tartják számon. Hozzátette: az elmúlt időszakban a többi közt az Európai Unió költségvetése és a migráció kapcsán létrejött koalíciók, illetve a különböző regionális blokkok, mint a visegrádi négyek (V4), a balti államok, és a nyugat-balkáni országok, mind a régió egységét bizonyítják. A térség gazdasági szempontból vonzó, ráadásul stabil demokráciák, működő jogállamok alkotják, így minden adott ahhoz, hogy hídtérséggé váljon – hangsúlyozta.

Tálas Péter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy nincs valódi egység a térség országai között. A visegrádi országokkal kapcsolatban azt mondta, hogy bár a V4 nemzetközi branddé vált, az együttműködés kevés politikai eredményt tud felmutatni. Ráadásul a számokon nem látszik, hogy a térség gazdasági szempontból sikeres lenne, az egységet pedig tovább rombolja, hogy a régió országai egymással is versenyeznek a beruházásokért – mondta, majd hozzátette: A 16+1 kezdeményezés, melynek keretében Kína a Közép- és Kelet-Európai országokkal kíván együttműködni, szintén nem egységes térségként kezeli az érintett államokat, hiszen minden konkrét kérdésben külön-külön folytat velük tárgyalást.

Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője szerint a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út stratégia egy olyan hosszú távú geopolitikai projekt, mely gazdasági erőtérként kezeli Közép- és Kelet-Európát, ez pedig kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a régió hídtérséggé váljon Európa és Ázsia között. Ugyanakkor hangsúlyozta: a térség hagyományos ütközőzóna szerepe nem szűnt meg.
A Kínával való kapcsolatok kifejtésekor Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója kiemelte: Az Egy övezet, egy út kezdeményezés valós célja a távol-keleti országban felgyülemlett építőipari kapacitások kihelyezése külföldre. Peking szempontjából tehát Közép- és Kelet-Európa legfeljebb sokadlagos prioritás – hangsúlyozta, – a valódi cél a Nyugat-Európával való kapcsolatok szorosabbra fűzése, ehhez azonban Kínának nincs szüksége hídra.

Bernek Ágnes szerint a régió előtt ott áll a lehetőség, hogy az Ázsia és Európa közötti kereskedelem logisztikai központjává váljon.

Tálas Péter ehhez hozzátette: saját törekvések mentén kellene élni ezzel a lehetőséggel, elsődlegesen a régión belüli infrastruktúra és gazdasági kapcsolatok fejlesztésével. Figyelmeztetett arra, hogy ha a régió kínai irányítás alatt válik logisztikai központtá, akkor félő, hogy nem tudja saját érdekeit érvényesíteni, és komoly nyereségtől eshet el.