Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.
Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 340 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset májusban családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest.
A reálkereset az első öt hónapban 9,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett.
Január-májusban teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 ezer forint volt.
A KSH közölte: a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 610 800 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb 208 100 forint.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó kereset 300 800 forint volt január-májusban.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 ezer forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.
Január-májusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók  átlagos bruttó keresete 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt írta: a tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára számít, azonban a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Így éves átlagban 10,8 százalékos bérnövekedéssel számol, amely a várt 2,7 százalékos infláció mellett 7,9 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Kifejtette: a bérköltségek azonban mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9 százalékkal emelkedhetnek idén a bérterhek csökkentése miatt, ami az idén várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP növekedés mellett tarthatónak tűnik. Így a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban.
Hozzátette: az idei várakozásukkal együtt 2013 óta közel 42 százalékkal nőhetnek a reálbérek, jövőre 8,5 százalékos bérnövekedés mellett 5,6 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, így 2013-2019 között már közel 50 százalékos lehet a reálbér növekedés. A fokozódó munkaerőhiány miatt, ami az egész térségre jellemző, akár erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a hazai – és kelet-közép-európai – bérek felzárkózása a nyugati bérekhez – jelezte.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy a keresetek májusi emelkedése kismértékben elmaradt a 11,2 százalékos piaci várakozástól. Az emelkedő infláció mellett lehetségesnek nevezte, hogy idén a reálbér-emelkedés kismértékben elmarad a 10 százaléktól. Ugyanakkor hozzátette: a munkaerőhiány további felhajtóerőt képvisel majd.
Ismertette: a versenyszférában 11, míg a közszférában 9,9 százalékkal emelkedtek a bérek éves alapon, ezzel hosszú idő után először dinamikusabb volt a bérnövekedés a vállalkozásoknál, mint a költségvetési szerveknél. Ez elsősorban az utóbbi szektor nem havi rendszerességű kifizetéseinek visszaeséséhez kapcsolható, csak a rendszeres jövedelmeket vizsgálva továbbra is a korábbi a sorrend.
Virovácz Péter szerint a munkaerő iránti keresletben nem látható érdemi változás, amit jó hírnek nevezett. Kitért arra, hogy nemzetgazdasági szinten 1,4 százalékkal bővült az alkalmazásban állók létszáma, mindezt úgy, hogy a közfoglalkoztatottak száma tovább zsugorodott. A legnagyobb felszívó erővel a jelentősebb ágazatok közül továbbra is az építőipar rendelkezik – vélekedett.

A tájékoztatás szerint a csaknem 13 ezer munkavállalót foglalkoztató Spar Magyarország 130 kereskedelmi iskola eladó, kereskedő, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, valamint húsipari termékgyártó diákjának biztosít gyakorlati képzőhelyet 140 szupermarketjében, 33 hipermarketjében és a Regnum Húsüzemben.
Az üzletlánc a megállapodásokat a teljes képzési időre köti, így két évre nyújt gyakorlati helyet a tanulóknak, akik heti 2-3 napot töltenek az üzletekben.
Az idei tanévben 452-en tettek szakmai vizsgát, 271 eladó, 121 kereskedő, 59 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző és egy húsipari termékgyártó tanuló végzett.
A nyáron 400 új diák kezdi meg szakmai gyakorlatát, akik szeptembertől is folytatják üzleti jártasságuk elmélyítését. Ezen felül az ágazati képzésben részt vevő tanulók közül a vállalat a nyári szünet idejére – 105-160 óra közötti időtartamban – további 200 diák részére biztosít szakmai gyakorlatot.
Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője a társaság közleménye szerint kiemelte, hogy a szakemberhiányt a kereskedelmi szakma elismertségének növelésével, a leendő munkatársak magas színvonalú felkészítésével tudják mérsékelni.

Forrás MTI