Kezdőlap Blog

Varga Mihály: kedden nyújtja be a Pénzügyminisztérium az adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot

0

Hozzátette, ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik – emelte ki Varga Mihály. Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját – ismertette.
A családi adókedvezmény tovább bővül. A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal – összesen már havi 40 ezer forintra – emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban – mutatott rá Varga Mihály.
A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre – a baromfihús, sertéshús, a friss tej, és tojás után – egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű – ötszázalékos – lesz. Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet – mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.
Öt adófajta szűnik meg jövőre – jelentette be a pénzügyminiszter. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva – amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke – sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők. Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat – magyarázta a tárcavezető.
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója, az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól – fejtette ki.
vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal – húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
“A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk” – mondta. A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra. Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak – hangsúlyozta.

 

Forrás: MTI

MNB: tavaly stabilan bővült a biztosítási és a pénztári piac

0

A háttérbeszélgetésen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentését.
Kiemelte: tavaly jelentős költségcsökkentés és nagyobb átlagdíj jellemezte a biztosítási piacot. Az évek óta tapasztalható alacsony kamatok és a részvénypiacokon megfigyelhető árfolyam-emelkedés sem terelte a biztosítókat a kockázatosabb eszközök felé. A unit-linked tartalékokat leszámítva (amelyről az ügyfelek döntenek) a biztosítók saját eszközeiket jórészt állampapírokba, s más alacsony kockázatú eszközökbe fektették.
Kifejtette: a díjbevételek növekedését elsősorban továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) bővülése idézte elő – közölte az igazgató. Hozzátette: ennek oka egyrészt a gépjármű-állomány növekedése volt, másrészt az, hogy az üzletág a korábbi, nagyon alacsony díjakra tavaly is díjemeléssel reagált, ami már nyereségessé tette az ágazatot. Szerényebb volt a casco díjnövekedése és terjedése, s a lakossági vagyonbiztosításoknál az ingatlanvagyon bővülése dacára sem tapasztaltak áttörést,  a lakásbiztosítási állomány csak kis mértékben nőtt – fűzte hozzá.
Rámutatott: az MNB életbiztosítási koncepciója nyomán az ügyfelek által vállalt átlagos díjbefizetések emelkedtek, az életbiztosítások költségei csökkentek, és ezzel párhuzamosan másfél ezer közvetítő “tűnt el” a piacról.
Nagy Koppány elmondta: az önkéntes pénztárak száma 63-ra csökkent, ez a trend idén is folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvő tagdíjbefizetések, a kedvező hozamok révén az elmúlt évben kiugróan, mintegy 1400 milliárd forintra bővült. A tavalyi 100 milliárd forint feletti egyéni pénztári befizetés történelmi csúcsot jelent, s ellentételezte a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások visszaesését. A több mint 1,1 milliós taglétszám csökkenése megállt, ám nagysága, életkor szerinti eloszlása elmarad a várakozásoktól. A nyugdíjpénztárak – amelyeknél a fedezeti tartalék befektetéseinek jórészét a magyar állampapírok adják – jelentős, 3,25 százalékos reálhozamot biztosítottak a tagoknak – magyarázta az igazgató.
Ugyan az egészség- és önsegélyező pénztári egyéni befizetések is rekordot értek el, ezek nem ellensúlyozták a munkáltatói hozzájárulások nagymértékű csökkenését. Ennek a szektornak a működési eredménye negatív lett a korábbi évek nyereségével szemben – mondta Nagy Koppány.

Közép- és Kelet-Európa ütközőzónából hídfővé szeretne válni Ázsia és Európa között

0

A “Hídfő vagy ütközőzóna?” című, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) által szervezett eseményen Tálas Péter úgy vélekedett: a régió valamennyi állama a hídfő szerepre vágyik, de ahhoz, hogy ez a szerep valóban elérhető legyen, szilárd kohéziót kell kialakítani a térség országai között. Szerinte a nagyhatalmak érdekeivel ellentétes, hogy hídtérségek alakuljanak ki, vagyis az erre irányuló törekvéseinek elősegítésére a régiónak nagy hangsúlyt kell fektetnie a közös érdekérvényesítési képesség és akarat fejlesztésére. Ugyancsak szükség van a regionális infrastruktúra fejlesztésére is, hiszen jelenleg például nehézkes a közúti közlekedés a térség országai között.

Árok Norbert László, a Századvég Alapítvány kutatója szerint az utóbbi négy év politikai nyilatkozatai és stratégiái is arra mutatnak, hogy a közép- és kelet-európai régiót egyre markánsabban kijelölt gazdasági szféraként tartják számon. Hozzátette: az elmúlt időszakban a többi közt az Európai Unió költségvetése és a migráció kapcsán létrejött koalíciók, illetve a különböző regionális blokkok, mint a visegrádi négyek (V4), a balti államok, és a nyugat-balkáni országok, mind a régió egységét bizonyítják. A térség gazdasági szempontból vonzó, ráadásul stabil demokráciák, működő jogállamok alkotják, így minden adott ahhoz, hogy hídtérséggé váljon – hangsúlyozta.

Tálas Péter ezzel szemben úgy vélekedett, hogy nincs valódi egység a térség országai között. A visegrádi országokkal kapcsolatban azt mondta, hogy bár a V4 nemzetközi branddé vált, az együttműködés kevés politikai eredményt tud felmutatni. Ráadásul a számokon nem látszik, hogy a térség gazdasági szempontból sikeres lenne, az egységet pedig tovább rombolja, hogy a régió országai egymással is versenyeznek a beruházásokért – mondta, majd hozzátette: A 16+1 kezdeményezés, melynek keretében Kína a Közép- és Kelet-Európai országokkal kíván együttműködni, szintén nem egységes térségként kezeli az érintett államokat, hiszen minden konkrét kérdésben külön-külön folytat velük tárgyalást.

Bernek Ágnes geopolitikai elemző, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szakértője szerint a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út stratégia egy olyan hosszú távú geopolitikai projekt, mely gazdasági erőtérként kezeli Közép- és Kelet-Európát, ez pedig kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a régió hídtérséggé váljon Európa és Ázsia között. Ugyanakkor hangsúlyozta: a térség hagyományos ütközőzóna szerepe nem szűnt meg.
A Kínával való kapcsolatok kifejtésekor Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója kiemelte: Az Egy övezet, egy út kezdeményezés valós célja a távol-keleti országban felgyülemlett építőipari kapacitások kihelyezése külföldre. Peking szempontjából tehát Közép- és Kelet-Európa legfeljebb sokadlagos prioritás – hangsúlyozta, – a valódi cél a Nyugat-Európával való kapcsolatok szorosabbra fűzése, ehhez azonban Kínának nincs szüksége hídra.

Bernek Ágnes szerint a régió előtt ott áll a lehetőség, hogy az Ázsia és Európa közötti kereskedelem logisztikai központjává váljon.

Tálas Péter ehhez hozzátette: saját törekvések mentén kellene élni ezzel a lehetőséggel, elsődlegesen a régión belüli infrastruktúra és gazdasági kapcsolatok fejlesztésével. Figyelmeztetett arra, hogy ha a régió kínai irányítás alatt válik logisztikai központtá, akkor félő, hogy nem tudja saját érdekeit érvényesíteni, és komoly nyereségtől eshet el.

PM: támogatja a kormány a fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokat

0

A tárca tájékoztatása szerint a miniszter elmondta, hogy az Országgyűlésnek múlt héten benyújtott, a jövő évre szóló költségvetési törvényjavaslatban négyezer milliárd forintot különítettek el fejlesztések finanszírozására, köztük az Irinyi terv és az Ipar 4.0 projektjeire.
A kormány támogatja a kkv-k növekedési esélyeit egyebek mellett a finanszírozási forrásokhoz jutás könnyítésével, a vállalati környezet fejlesztésével, adócsökkentésekkel, az uniós források gazdaságfejlesztést szolgáló felhasználásával, a beszállítói integrátori programmal, a szakképzés fejlesztésével és a tavaly novemberben kötött bérmegállapodással – mondta Varga Mihály a közlemény szerint.
A miniszter hozzátette: a 2016-ban elindított Irinyi terv célja a jövőben is az, hogy biztosítsa a magyar gazdaság hosszú távú és tartós növekedését. A feldolgozóipar megfelelő ütemű bővülését új technológiák alkalmazásával, az energia- és anyaghatékonyság növelésével, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésével és az erőforrások minél nagyobb mértékű hasznosításával lehet elérni.
Az Irinyi terv részeként a kormány mintegy 250 millió forint támogatást adott a Genevation Aircraft Kft.-nek új repülőgép prototípusainak kifejlesztésére és sorozatgyártására. Jakabszálláson, a Bács-Kiskun megyei üzemben fejlesztették ki a GENPRO műrepülőgépet, amely világ első acél-karbon rácsszerkezetű anyagból készült egyszemélyes repülője.
A fejlesztés következő részeként a vállalkozás mintegy tízmilliárd forint értékben új kompozit gyártócsarnokot épít, a beruházás jelentősen hozzájárul a magyar ipar fejlődéséhez, a speciális szaktudás Magyarországon tartásához, valamint az ipari export növeléséhez – áll a PM közleményében.

Az Európai Beruházási Alap és az Erste Group szociális vállalkozásokat támogat

0

A tájékoztatás szerint a megállapodás lehetővé teszi, hogy az Erste Group helyi bankokból álló hálózata a következő 5 évben 50 millió euró összértékben hitelt nyújtson legalább 500 szociális szervezetnek Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában.
Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos kiemelte, a megállapodásnak köszönhetően a szociális vállalkozások támogatást kapnak üzleti tevékenységük megkezdéséhez és fejlesztéséhez, ami által például munkahelyeket hoznak létre.
Az EU által támogatott programnak köszönhetően például a szociális vállalkozások és a nonprofit szervezetek csökkentett kamatlábú kölcsönt vehetnek fel.
Az Erste Group közölte, főként olyan innovatív, szociális irányultságú szervezeteket finanszíroz a programban, amelyek hátrányos helyzetű, a társadalom peremére szorult, illetve kiszolgáltatott helyzetben lévő társadalmi csoportoknak nyújtnak oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, illetve ezen csoportok foglalkoztatását segítik.

Kamatdöntés – MNB: a jegybank egyetlen horgonya az infláció

0

A forint árfolyama a kamatdöntést követően alig változott, az euró jegyzése 325,26 forinton érte el idei legmagasabb jegyzését, a kamatdöntés környékén 324,20 forint körül volt. Az MNB közleménye után azonban 322 forint alá csökkent.
A monetáris tanács kifejtette, hogy az infláció az olajár-változás miatt átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt. Egyben az eddigi indoklásokban szereplő “tartós” kifejezés elhagyásával jelezték, hogy az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges, de végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni.
Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a tanács helyzetértékelését.
Megjegyezték azt is, hogy az EKB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, azonban az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára – írta a monetáris tanács.
Amikor az infláció messze a cél alatt tartózkodott, az MNB más mandátumára is hangsúlyt helyezett – hívta fel a figyelmet az MNB. Jelenleg viszont az infláció már közelít az inflációs célhoz, ezért a monetáris tanács fókusza visszahelyeződik az elsődleges cél fenntartható elérésére – tették hozzá.
A jegybank a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt, így a nyersanyagárak alakulását, a külső inflációs környezet változását, a munkaerőpiaci feltételeket, a reálgazdaság helyzetét, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulását figyelembe veszi – olvasható monetáris tanács közleményében.
A testület szerint az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB friss inflációs jelentésében emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését: a korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte. Jövőre az előrejelzés alapján a GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz.
A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel – állapította meg a monetáris tanács. Az MNB magyarázata szerint ezzel a grémium azt kívánja üzenni, hogy a jelenlegi turbulens, feltörekvő piacokon tapasztalható kockázatiprémium-sokk helyzetben, ahol a pénzügyi eszközöket a befektetők folyamatosan átértékelik, el kell választani egymástól az átmeneti és a tartós folyamatokat, ezért indokolt az óvatos megközelítés.
A monetáris tanács leszögezte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt, a nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt.
A tanács jelezte, fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését – szögezte le a grémium.
A monetáris tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben tovább folytatódik, előretekintve a kibocsátás alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének – jegyezték meg.

Kétmilliárd forint maradt a Szép-kártyákon a határidő lejárta után

0

Az OTP által kezelt kártyákra a munkáltatók 77,2 milliárd forintot töltöttek fel.
A béren kívüli juttatást a munkavállalók jelentős része az utolsó pillanatban használta fel – közölte a bank. Májusban 1,4 milliárd forinttal csökkent a hó végén lejáró feltöltések összege, ezen belül az utolsó egy hét alatt több mint 700 millió forintot költöttek a kártyabirtokosok pihenésre, étkezésre és szabadidős tevékenységre.
Az MKB-nál a 2016-ban utalt juttatások 1,77 százalékát, kevesebb mint 240 millió forintot nem használtak fel az érintettek.
A pénzintézetnél az utolsó napokban – a pünkösdi hétvégétől a határidő lejártáig – 147 millió forintot költött el 3171 kártyabirtokos, ami átlagosan személyenként több mint 46 ezer forint költést mutat.
A határidőig a banknál 35 643 kártyabirtokos nem használta fel pénzét, amely átlagosan fejenként 6730 forintot jelent. Sokaknak közülük mindössze néhány száz forintjuk maradt a számlán, miközben 198 főnek 100 ezer forint és 267 ezer forint között volt a megmaradó pénze.
Az MKB-nál 1871 olyan munkáltatót tartanak számon, amelynek visszajár a Szép-kártyákra feltöltött összegből, miután a kedvezményezett nem használta fel a keretet; a legnagyobb visszajáró összeg 6,1 millió forint.
A K&H-nál a két évvel ezelőtt feltöltött összeg közel 97 százalékát használták fel az érintettek, a kártyákon így nagyjából 254 millió forint maradt.
A pünkösdi hosszú hétvégét követő egy hét alatt nagyjából 60 millió forintot költöttek el az érintettek – közölte a pénzintézet.
A kártyákon maradt pénz 40 százaléka szállás, 34 százaléka a vendéglátás, 26 százaléka pedig a szabadidő zseben maradt.
A bankok a megmaradt egyenlegeket a jogszabályi kötelezettségeiknek megfelelően június 30-ig visszautalják az érintett munkáltatóknak. A visszautalt összegekkel a cégek – a jogszabályok figyelembevételével – szabadon rendelkezhetnek.
A 2017-ben és 2018-ban kapott támogatások továbbra is felhasználhatóak a bankok szolgáltatói partnerhálózatánál.

A Századvég felfelé módosította az idei és a jövő évi növekedési várakozását

0
gazdasági növekedés

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben a Századvég felidézte, hogy 2018 első negyedévében a magyar gazdaság a vártnál gyorsabban, a nyers adatok szerint 4,4, míg a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4,7 százalékkal bővült éves összehasonlításban.
A vártnál nagyobb növekedésben a fogyasztás, illetve a beruházások dinamikus bővülése játszott szerepet az első negyedévben, és ezek egész évben a növekedés mozgatórugói lehetnek.
A Századvég előrejelzése szerint a fogyasztás bővülése 2018-ban 5,1, 2019-ben 4,0 százalék lehet, ami elsősorban a reálbérek növekedésének az eredménye, nem pedig a válság előtti időszakra jellemző túlzott eladósodásé.
A foglalkoztatásban az uniós átlagot már elérte a magyar gazdaság, de a fogyasztás bővüléséhez a foglalkoztatás további emelkedése is hozzájárulhat – írja elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.
A beruházások az első negyedévben 17,1 százalékkal növekedtek, így a Századvég felfelé módosította az egész évre vonatkozó várakozását: eszerint a beruházások bővülése 2018-ban 12,0, 2019-ben 3,4 százalék lehet. Szerintük ehhez a magánszféra beruházásain kívül az állam beruházásai is nagyban hozzájárulhatnak, amelyeket részben az európai uniós forrásokból finanszírozhatnak. Ugyanakkor 2019-ben a magas bázis és az uniós források tetőzése már alacsonyabb növekedést okozhat – hívja fel a figyelmet a Századvég.
A gazdaságkutató prognózisa szerint az export volumene 2018-ban 5,6 százalékkal, 2019-ben pedig 5,1 százalékkal emelkedhet, miközben az import bővülése rendre 6,2, illetve 4,3 százalék lehet. Így 2018-ban a külkereskedelmi egyenleg a belső kereslet növekvő importigénye miatt még nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, 2019-ben azonban már igen.
Nem változott a gazdaságkutató inflációs előrejelzése: bár az év eddigi részében a pénzromlás üteme a minimális mértékben elmaradt a prognózistól, a forint gyengülése és az olajárak növekedése az év hátralévő részében gyorsíthatja. Így a pénzromlás üteme 2018-ban 2,6 százalék, míg 2019-re 3,1 százalék lehet – olvasható a Századvég közleményében. Amennyiben a forint gyengülése tartós marad, az infláció tartósan 3 százalék felett lehet – következtet a zrt.
A gazdaságkutató várakozásai szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 végéig nem változtat a monetáris kondíciókon, ám az előző prognózisához képest nőtt egy esetleges szigorítás valószínűsége abban az esetben, ha a forint gyengülése tartós marad, és ez az inflációra is hatást gyakorol. A kamatemelési ciklus kezdete azonban várhatóan akkor következik be, ha már az Európai Központi Bank is szigorítja monetáris politikáját.
A gazdaságkutató szerint a költségvetési deficit várhatóan 2018-ban és 2019-ben is a 3 százalékos cél alatt maradhat, az idén 2,0, jövőre 1,6 százalék lehet, alacsonyabb a költségvetési előterjesztésben szereplőnél.
Amennyiben a kormányzat takarékos fiskális politikát folytat, akkor a hiány ennél is kedvezőbben alakulhat, amely egy későbbi, kedvezőtlenebb gazdasági környezetre való felkészülés szempontjából hasznos lehet – mutat rá a Századvég.
A Brexit mellett egyre több más tényező is kockázatot jelent, például a protekcionista gazdaságpolitika az Egyesült Államokban, az olasz és a spanyol belpolitikai bizonytalanság, valamint az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség.
A Századvég elemzésében rámutat arra is, hogy az elmúlt időszakban a forint árfolyama érdemben gyengült az euróhoz képest. Ha ez tartós marad, az bár az export számára kedvező, a magasabb infláció miatt a fogyasztást fékezheti, illetve elősegítheti a munkaerő külföldre áramlásának felgyorsulását. A forint tartós gyengülése a Magyar Nemzeti Bankot beavatkozásra késztetheti, ami szintén lassíthatja a növekedést – közölték.

GDPR ingyen – workshop a kamara szervezésében

0
GDPR ingyen

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara GDPR KONZULTÁCIÓS WORKSHOP-ot szervez, melynek keretében arra vállalkozunk, hogy gyakorlati tanácsok mellett egy munkafüzet segítségével képessé tegyük a KKV-kat arra, hogy meg tudjanak felelni az új adatvédelmi rendelet előírásainak. 

Időpont: 2018. június 20, szerda 10.00 óra, regisztráció 09:30-tól
Helyszín: BKIK Székház (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.), VII. emelet Széchenyi terem

Előadó: Kiss Tibor, vezető rendszermérnök, GDPR tanácsadó,  Certified Information Privacy Professional

Tematika:

  • Mi az, ami egy KKV-nak fontos a rendeletből?
  • Mi kell a minimális megfeleléshez?
  • Milyen különleges esetek lehetnek?
  • Mi az arányos intézkedés?
  • Hogyan demonstráljuk a megfelelést a hatóságnak?
  • Gyakorlati példák és eszközök.
  • Közös munka a munkafüzetben.
  • Kérdezz felelek (Annak érdekében, hogy minél több kérdésre, minél teljesebb körűen tudjunk válaszolni, kérjük kérdéseit előzetesen a kendi-torteli.rita@bkik.hu címre elküldeni.)

A fórumon a rendeletet a KKV-k szemüvegén keresztül elemezzük, és olyan megoldásokat mutatunk be, melyeket könnyedén tudnak alkalmazni.

KONZULTÁCIÓ, GYAKORLATI TANÁCSOK, ÉS EGY MUNKAFÜZET A KÖNNYEBB ÉRTELMEZÉS ÉRDEKÉBEN! 

A munkafüzetet ITT tölthető le.

A rendezvényen a részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Jelentkezését az alábbi linken 2018. június 19., kedd 14.00 óráig várjuk!  Jelentkezés

Forrás: http://bkik.hu/gdpr-konzultacios-workshop/

Freelancer.hu magyarul: találj szabadúszó webfejlesztőt, marketingest

0
freelancer magyarul

Jelenleg a világ legnagyobb portálja a freelancer.com végre magyarul is elérhető a freelancer.hu címen. Miért jó hír ez nekünk?

Mert eddig nem lehetett magyar nyelven munkákat találni és hirdetni sem. Ráadásul az oldal tele van indiaiakkal, akik nevetséges áron vállalnak be projekteket, jellemzően nevetséges minőségben. Az új felület nem jelenti azt, hogy megszabadulhatunk a kóklerektől, de most már van lehetőség magyar nyelvre célozni a keresletet és a kínálatot is, valamit lehet lokális célzást megadni, azaz Magyarország területére szűkíteni a keresést.

Kinek lehet jó ez? Mindenkinek aki szabadúszóként dolgozik és mindenkinek, aki időnként szabadúszók segítségét venné igénybe. A jutalék összege 10%, ami lehet, hogy elsőre magasnak tűnik, de cserében rengeteg új partnert tudunk megismerni, illetve munkaadók egyszerűen meg tudják versenyeztetni az alvállalkozókat.

A díjazásokat óradíjban érdemes megadni, dollár alapon. Ehhez képest a projektekre euró alapú ajánlatokat kell feltenni. referenciákat jelenleg nem lehet feltölteni, viszont lehet értékelni mind a projekt kiírókat, mind a vállalkozókat, így jó esély van a megfelelő ár/érték arányú szolgáltatás kiválasztására.

 

AKTUÁLIS

NÉPSZERŰ

Varga Mihály: kedden nyújtja be a Pénzügyminisztérium az adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot

Minden idők legtöbb egyszerűsítését tartalmazza a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslat, amelyet kedden nyújt be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek - tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály pénzügyminiszter.

MNB: tavaly stabilan bővült a biztosítási és a pénztári piac

Stabil növekedés jellemezte a magyarországi biztosítási és pénztári piacot az elmúlt évben, a hazai biztosítók tavaly 1000 milliárd forintot meghaladó díjbevételt értek el, ez történelmi csúcsot jelent a magyarországi piacon - mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója kedden Budapesten, a jegybank háttérbeszélgetésén.

Közép- és Kelet-Európa ütközőzónából hídfővé szeretne válni Ázsia és Európa között

Közép- és Kelet-Európa ütközőzónából hídfővé szeretne válni Ázsia és Európa között, és ahhoz, hogy e szerepet betölthesse, regionális kohézióra és infrastruktúrára van szükség - mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója a témában tartott szakértői vitán kedden, Budapesten.

PM: támogatja a kormány a fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokat

A kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti, hogy a termelésben meghatározó szerepet játszó ipari megoldásokat és fejlett technológiákat alkalmazó kis- és középvállalkozásokat (kkv) támogassa - a Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint ezt hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Genevation Aircraft Kft. jakabszállási gyártóüzemében tett látogatása alkalmával.

Az Európai Beruházási Alap és az Erste Group szociális vállalkozásokat támogat

Az Európai Beruházási Alap és az Erste Group bankcsoportot alkotó hét pénzintézet 50 millió eurós (mintegy 15,5 milliárd forint) garanciamegállapodást kötött, a pénzből szociális vállalkozásokat finanszíroznak a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programjában - közölte az Európai Bizottság kedden.