Kamatdöntés – MNB: a jegybank egyetlen horgonya az infláció

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton kedden, indoklásában úgy fogalmazott, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, és továbbra is szükséges az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása, de a következő 5-8 negyedév végéig a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.

0
557

A forint árfolyama a kamatdöntést követően alig változott, az euró jegyzése 325,26 forinton érte el idei legmagasabb jegyzését, a kamatdöntés környékén 324,20 forint körül volt. Az MNB közleménye után azonban 322 forint alá csökkent.
A monetáris tanács kifejtette, hogy az infláció az olajár-változás miatt átmenetileg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt. Egyben az eddigi indoklásokban szereplő “tartós” kifejezés elhagyásával jelezték, hogy az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges, de végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni.
Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a tanács helyzetértékelését.
Megjegyezték azt is, hogy az EKB decemberben leállítja az eszközvásárlási programját, azonban az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig változatlanok maradnak, így a monetáris politikai környezet az euróövezetben továbbra is laza maradhat. Az EKB döntése jelentős hatást gyakorolhat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájára – írta a monetáris tanács.
Amikor az infláció messze a cél alatt tartózkodott, az MNB más mandátumára is hangsúlyt helyezett – hívta fel a figyelmet az MNB. Jelenleg viszont az infláció már közelít az inflációs célhoz, ezért a monetáris tanács fókusza visszahelyeződik az elsődleges cél fenntartható elérésére – tették hozzá.
A jegybank a monetáris politika időhorizontján az inflációt befolyásoló, valamennyi tényezőt, így a nyersanyagárak alakulását, a külső inflációs környezet változását, a munkaerőpiaci feltételeket, a reálgazdaság helyzetét, az árfolyam és a hitelpiaci kondíciók alakulását figyelembe veszi – olvasható monetáris tanács közleményében.
A testület szerint az árszínvonal növekedését a mérsékelt külső inflációs alapfolyamatok és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a többlépcsős munkáltatóijárulék-mérséklés, illetve az idei évi áfakulcs-csökkentések is lassítják.
Az MNB friss inflációs jelentésében emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését: a korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte. Jövőre az előrejelzés alapján a GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz.
A jelenlegi nemzetközi volatilis környezet óvatosabb megközelítést igényel – állapította meg a monetáris tanács. Az MNB magyarázata szerint ezzel a grémium azt kívánja üzenni, hogy a jelenlegi turbulens, feltörekvő piacokon tapasztalható kockázatiprémium-sokk helyzetben, ahol a pénzügyi eszközöket a befektetők folyamatosan átértékelik, el kell választani egymástól az átmeneti és a tartós folyamatokat, ezért indokolt az óvatos megközelítés.
A monetáris tanács leszögezte: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen változó volt, a nemzetközi turbulencia hatására a hazai pénzpiacokon is megemelkedett az eszközárak volatilitása. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli, azok tartósságára helyezve a hangsúlyt.
A tanács jelezte, fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.
Az ősszel bevezetésre kerülő adósságfék-szabályozás elősegíti a lakáshitelezés egészséges szerkezetben történő, fenntartható növekedését – szögezte le a grémium.
A monetáris tanács megítélése szerint a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul. A gazdasági növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben tovább folytatódik, előretekintve a kibocsátás alakulásában továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének – jegyezték meg.