PM: a munkát terhelő adók és a vállalkozások közterhének további csökkentése a cél

A következő években is kiemelt cél a munkát terhelő adók és a vállalkozások közterhének további csökkentése, valamint az adórendszer még inkább foglalkoztatás- és vállalkozásbaráttá tétele - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Adózás Európában címmel rendezett nemzetközi adókonferencián.

0
29

Az államtitkár kifejtette: az adórendszer elmúlt években megvalósított átalakítása, vagyis a jövedelmek, az élőmunka közterheinek csökkentése, illetve az adóbeszedés hatékonyságának erősítése a versenyképesség növelését szolgálta. Ezt az utat folytatni kell – hangsúlyozta.

A konferenciát tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (Moklasz) a partner szakmai szervezetekkel közösen, központi témája idén az adórendszer továbbfejlesztése. Herich György, a Moklasz elnöke a konferencia sajtótájékoztatóján elmondta, a rendezvénnyel az adópolitika alakításához kívánnak hozzájárulni.

Izer Norbert hangsúlyozta: a szabályok megalkotásakor és alkalmazásakor is partnernek tekintenek minden jogkövető, tisztességes adózót, a hazaiakat és külföldieket egyaránt. Kitért arra is, hogy a kormány feketegazdaság elleni intézkedései nemzetközi szinten is követendő például szolgálnak. Három héten belül az online számlázással bővül a kormány gazdaságfehérítési repertoárja, amely nemcsak az államkassza bevételét növeli, hanem tehermentesíti a vállalkozásokat is – emlékeztetett. Így többek között a számla kiállítója mentesül az összesítő jelentés alól, sőt az érintettek az elektronikus számla megőrzését, az archiválást is az adóhatóságra bízhatják.

Az egyszerűsítésnek érezhetőnek kell lennie az adók számában, a kedvezményrendszer és a részletszabályok racionalizálásában is – hangsúlyozta.

Az államtitkár szerint az adópolitika egyik legnagyobb kihívása a nagyvállalatok, illetve digitális cégek adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása. A digitális térben sem működhet úgy egyetlen óriáscég sem, hogy ahol nyereséget termel, ott nem adózik. Magyarország megtesz minden szükséges lépést, hogy globális megoldás születhessen, és a digitális vállalkozások is kivegyék részüket az arányos közteherviselésből – mondta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a konferenciához kapcsolódó sajtótájékoztatón kifejtette: a Költségvetési Tanács fennállása óta 2017-ben alakultak a legkedvezőbben a költségvetési folyamatok, soha nem teljesültek annyira pontosan az adóbevételi előirányzatok, mint tavaly. Ez versenyképességi tényező – hangsúlyozta. A stabil adókörnyezet 2019-ben is fontos lesz, alapstruktúráját meg kell tartani: a forgalmi típusú adók továbbra is jelentősek lesznek, a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok további csökkentésére van még tér – mondta.

Az ÁSZ elnöke arról is beszélt, hogy a mennyiségi kérdések után most már azzal kell foglalkozni, hogyan lehet minőségi javulást elérni a költségvetés hatékonyságában, szerkezetében, rugalmasabbá, válságállóbbá tenni, kihasználni a növekedési felhajtóerőket. Úgy vélekedett, az e-kormányzásban még sok lehetőség rejlik.

Darák Péter, a Kúria elnöke az OECD multilaterális egyezményéről a tájékoztatón elmondta: ez egy sok nemzetállam részvételével létrejövő nemzetközi adójogi szerződés, amelynek az a különleges feladata, hogy módosítsa a több mint ezer, korábban létrejött kétoldalú, a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Ennek egyik fejezete bevezeti a kötelező választottbíráskodás intézményét azokban az adóügyekben, amelyekben van valamilyen nemzetközi tényállás, legalább kettő, részes állam érintett az adókötelezettség megállapításában az egyik állam adózójánál. Az államok dönthetnek úgy, hogy ezt bevezetik, de maradhatnak a hagyományos eszközöknél is, amikor a nemzeti adóhatóságok egyeztetnek egymással. A választott bíróság dolga, hogy a két állam nemzeti érdekei fölé emelkedve döntsön el jelentős adójogi jogértelmezési kérdéseket – ismertette.

Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság jó úton halad a makromutatók alapján, nem elég azonban az uniós támogatásokra vagy arra alapozni, hogy a kedvező adókörnyezet miatt bejön a külföldi tőke, fontos a területi egyenlőtlenségek kezelése is, amiben nagy szerepe lehet a kkv-szektornak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Beruházási Bank elemzése szerint Magyarországon a beruházások kevesebb mint 25 százaléka megy a tudásszektorba, amivel utolsó helyen áll az uniós országok között. Az OECD elemzése pedig arra mutatott rá, nagy bajban lesznek azok az országok, amelyekben nagyon nagy az összeszerelő munkahelyek aránya, mert ezek robotizálhatók, ami nagyon gyorsan be fog következni. A szervezet Magyarországot és Szlovákiát említette leginkább veszélyeztetett országként – tette hozzá.

Át kell térni a minőségi szemléletre, mozgósítva a kihasználatlan belső forrásokat, innovációval, minőséggel, tudással kell versenyezni, és ebbe a paradigmaváltásba be kell csatolni a magyar kkv szektort – hangsúlyozta.